Beindult a magyar építőipar, köszönhetően a CSOK támogatásnak is. Sok ügyfelünk szeretne passzívházban élni, ami a lehető legkevésbé terheli a környezetet, miközben a rezsi összegét is a végletekig minimalizálja. De tulajdonképpen mit kell tudni a passzívházról? Mitől passzív a passzív? Ennek jártunk utána!

Megjelent a CSOK könyv

“A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.”- wikipédia

A passzívházak legfőbb tulajdonsága, hogy kiemelkedő hőszigetelésüknek köszönhetően nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert (de azért valamire szükség van). A kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges hőmennyiséget a napsugárzásből, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik.

Gondolj bele! A házad annyira okos, hogy az általad kibocsájtott hőt elraktározza és felhasználja!

Nagyon fontos, hogy a “passzívház” minősítés nem köti ki az épület stílusát, típusát. Csak azon épületeket nevezhetjük passzívháznak, melyek megfelelnek a darmstadti Passzívház intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének.

  • Az épület fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2év) értéket
  • Összes primerenergia-igénye nem több mint 120 kWh/(m2év)
  • Légtömörsége legfeljebb 0,6 1/h

 

Passzívház tervezésénél fontos elvek:

  • Megfelelő tájolással a téli szoláris energia hasznosítása
  • Nyári hővédelem biztosítása
  • Extra hőszigetelés
  • Szinte hőhídmentes szerkezetek tervezése
  • Fal, tető, padló szerkezetekre előírt hőtechnikai értékek elérése
  • 3 rétegű, nemesgázzal töltött üvegezésű hőszigetelt ablakszerkezetek
  • Légtömörség biztosítása
  • Nagy hatékonyságú szellőző berendezés hőcserélővel, földhő hasznosítással

A passzívház előnyei:

  • Kellemes hőérzet
  • Extra kevés fűtési költség
  • A kiemelkedő szigetelésnek köszönhetően a határoló falak belső felületi hőmérséklete megegyezik a belső levegő hőmérsékletével
  • Nem alakul ki huzat, sem hideg sugárzás
  • Egész évben friss levegő minden lakóhelyiségben
  • Szabályozott a páratartalom és penészedés nem alakul ki az épületben, a szellőző rendszer kiszűri a bejövő levegőben található pollenek 70%-át
  • Minimális energiafelhasználással a CO2 kibocsátás is alacsony

Passzívház Plus és Premium minősítés

Ma már a néphiedelemmel ellentétben nem csak egyfajta passzívház kategória létezik. Megkülönböztetjük a passzív házat a passzívház plus-tól és a passzívház premium kategóriáktól.

A klasszikus Passzívház jellemzőit összekötik a megújuló energián alapuló termeléssel (pl.: napkollektor). A passzívházak kategórizálása rendkívül fontos és előremutató lépés a megújuló energiát termelő eszközök térnyerésében. Egyre többen gondolkodnak ezekben az eszközökben, amivel egyrészt környezettudatosabban és a fenntartható jövőt szem előtt tartva tudunk élni, másrész a fajlagos költségeket jelentősen tudjuk csökkenteni.

Az éves fűtési hőigény, max. 15kWh/(m2év), már jól ismert szám. Ez csak egy része a passzívház kritériumoknak, az egyéb energiafogyasztás (amelybe természetesen a nyári hűtési energia is beletartozik) korlátozott az energiatudatos építésnél.

Az össz. primerengia igény a klasszikus passzívháznál 60kWh/(m2év) lehet, míg az új Passzív Plusz kategóriánál 45 kWh/(m2év) a felső határ. Ugyanakkor legalább 60kWh/(m2év) energiát kell termelnie a háznak megújuló energiaforrásból ( a beépített területre vonatkozóan). Innen a plusz kategória meghatározás, több energiát termel az épület, mint amennyit felhasznál.

Mit jelent a számok nyelvén?-(forrás: http://www.passzivhaz-magazin.hu/az-e4-haz-fogyasztasa-monitoring/)

147 nm nagyságú passzív ház fűtési költsége a GEO tarifa segítségével:

(A fűtési költség kizárólag a közvetlenül fűtésre felhasznált energiát tartalmazza, az összes többi épületgépészet fogyasztását, valamint a háztartási gépek és egyéb elektromos eszközök fogyasztását nem. )

Február hónapban 8 500 forint 23 Celsius fokra beállított termosztát mellett.

Összehasonlításképpen az én 57 nm-es 2007-ben épített lakásomnak a fűtési költsége 2016.02-ben 22.632 forint volt!!!

 

LTP kötés a legújabb akciókkal!

 

Mennyibe kerül felépíteni egy ilyen házat?

(Teljes összehasonlító cikk: http://holnaphaz.blog.hu/2013/01/22/megeri-e_ma_magyarorszagon_passzivhazat_epiteni)

A linken egy nagyon részletesen kiszámolt kalkuláció található. Azoknak, akik mégsem akarják végigolvasni leegyszerűsítem:

2013-ban 13,66%-al került többe a szadai passzívház (első ilyen magyarországi épület) építése, mint ugyanazon feltételekkel rendelkező nem passzívház kollégája.

“Építési költségre vetítve egy szadai passzívházhoz hasonló, 136 m2 alapterületű NEM passzívház építése: 136 x 271 271 = 36 892 856 forint. Ebből le kell vonni a telekárat, hogy megkapjuk az építési költséget: Telekár nélkül (-10,5 M) = 26 392 856 forint, vagyis a fajlagos építési négyzetméterár: 194 065 Ft/m2 (telekár nélkül).
Ezt az összeget már összevethetjük a szadai passzívház 220 588 Ft/m2 fajlagos építési költségével, és azt találjuk, hogy az építési költség különbsége: 13,66%.”

 

Energiahatékony és környezetbarát épületek építéséről döntött az Európai Unió. Ennek értelmében 2018-tól az állami tulajdonú, 2020-tól pedig minden új épület esetén a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését célzó technológiát kell alkalmazni.

Bármilyen épületből lehet passzívház. Ez egybecseng a szabállyal, ami a felújításokra is vonatkozik.

 

Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2017. április 04. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 

Ezeket olvastad már?

Ez lesz a lakástakarékpénztár halála?   Sokak számára jelen pillanatban a lakástakarékpénztár (bausparkasse) a legbiztonságosabb, legstabilabb lakáscélú befektetési lehetőség a piacon. A 30%-os vissza nem térítendő állami támogatás (a maga évi 6-10%-os tőkéhez vetített hozamával) nagyon kecsegtető, nagyon biztonságos, nagyon tervezhető. Ugyanakkor piaci szakértők már egy ideje azt találgatják, hogy tulajdonképpen ez az állapot meddig tartható fenn? Magyarországon meddig éri meg lakástakarékot kötni, meddig lesz ilyen magas  ...
2018-ban melyik lakástakarékot kössem meg?   Itt vagyunk 2018 elején és bizonyára sok emberben most bontakozódik ki az elképzelés, miszerint jó lenne megszerezni a 30%-os állami támogatást és elkezdeni lakás célra gyűjteni. Ebben a legjobb társ a lakástakarék szerződés lehet, amit jelenleg 4 szolgáltató kínálatában érhetünk el. Nézzük meg, hogy most ki milyen akcióval készült számunkra... Ebben a cikkben kizárólag a megtakarítási céllal megkötött lakástakarék szerződésekre koncentrálunk. A lakástakarékhoz felvehető hitelek módo...
Van értelme a 10 éves LTP-nek?   Elterjedt (fél)információ, hogy egyedül a 4 éves lakástakarékpénztár éri meg és ezzel szemben a hosszabb távra kötött szerződések nagyon rossz kondíciókat biztosítanak számunkra. Ez így nem teljesen igaz. Azt kell megérteni, hogy lakástakarékpénztárat nem időtávra, hanem célra kötsz. Hiába kötsz 4 éves szerződést, ha 10 év múlva szeretnél költözni. Mit csinálsz 4 év után a pénzzel? A fejedre kened?   A Lakástakarékpénztár hozamai vs piaci hozamok Szerintem nem lehet egyértelm...
Meddig csökkenhet az LTP állami támogatása? Sietni kell?   Egyre erősebbek azok a hangok, akik az LTP 30%-os állami támogatásának a csökkenését vízionálják! De mennyi igaz ebből? Mikorra lehet számítani valamire? Mitől függ a folyamat? Tényleg azonnal megéri LTP-t kötni, vagy pedig csak egy marketing fogásról van szó? Ennek próbálunk körbejárni, hogy minél jobb döntést tudjál meghozni, amikor eljön az ideje! Európai LTP körkép Tárgyalásaink során gyakran merül fel kérdésként, hogy a környező országokban mekkora állami támogatás jár az LTP sz...
Rossz megoldás a lakástakarékpénztár?   Nagyon sok ügyfelünk szembesült egy viszonylag lehetetlen helyzettel. Ez pedig a megtakarítási kényszer. Az alacsony kamatkörnyezetben hova érdemes a pénzünket helyezni és milyen stratégiát kell követnünk? Helyezzük biztonságba a pénzünket vagy kockáztassunk? Miért nem a legjobb megoldás az lakástakarékpénztári szerződés? Nagyon sok fontos kérdést feszegetnek az ügyfelek, akiknek egyre több szabadon elkölthető pénz marad a számlájukon havi szinten. Valamit biztosan kezdeni kellene, mer...